Ezt a részt Bencének ajánljuk és köszönjük a fejlécet,meg persze Vickynek aki javitja nekünk a történetet,hogy minnél előbb hozhassuk,meg mindenkinek aki olvassa. :)
****Nina szemszög***
- Szia. Merre mész?-kérdeztem Natalietól, ne higgye azt, hogy a versenymérnöke bunkó.
- Hello,a hotelba,ha gondolod elvihetlek?-válaszolt.
- Ó, köszi.-a válaszom után elindultunk az autója felé.
Az úton haza felé nagyon jól elbeszélgettünk és megegyeztőnk hogy d.u 5kor átjön és akkor együtt elmegyünk az esti buliba.
Pontban 5 kor kopogtak az ajtómon.
- Húú de pontos vagy.-mondtan Natinak nevetve.
- Egy pilótának pontosnak kell lennie.-kérdésemre csak ennyi volt a válasza.
- Na ezt a gondolkodást már szeretem.-este míg készülődtünk nagyon jól elvoltunk.
7kor kopogtattak az ajtómon és vidáman nyitottam ki hiszem gondoltam, hogy Kimster lesz az.
- Mért van az, hogy itt mindenki pontos?-kérdeztem tőle és ő semmit nem értett míg Nati benn nagyon jókat nevetett ezen.
- Látom megismerted a pilótád.-jegyezte meg Kims.
- Igen, meg.-mondtam lehangólóan, mire Nat fel is figyelt.
- Hey,mért mondtad ilyen lehangólóan.-kérdezte és a szája neki is lekonyult.
- Ó bocsika nem így akartam.-mondtam neki mikor már a folyósón voltunk Kims kíséretében.
Amikor leértünk a hallba addigra már mindenki ott volt aki számított.
- Natalie,Nina sziasztok.Látom összebarátkoztatok.-állított le minket Christian.
- Igen.-mondtuk szinkronba amin megint elröhögtük magunkat.
- Na jó lányok hagylak titeket bulizni és ismerkedni.-hagyott ott minket Christian.
Mit hozhatok inni a hölgyeknek?-kérdezte tőlünk Kimi.
- Köszi én egy vodka-narancsot kérek.-mondtam neki amin meglepődött.-Vodka a kedvenc italom csak nem akarom tisztán inni mert holnap dolgozni kell.
- Óóóó, jó tudni.Neked Natika mit hozhatok.-kérdezte Kims Natitól.
- Csak simán Nati és simán csak egy narancsot.-válaszolt az újdonsült barátnőm.
Nem kellett sokat várnunk és Kims már megis hozta az italainkat.
- Hey én simán narancsot kértem vodka nélkül.-reklamált Nat.
- Jaj hát ne haragudj, de egy kis italba nem fogsz belehalni.-válaszolt Kimi.
Az este nagyon jól telt sok pilótával megismerkedtünk. Éjfél körül Natalie eltűnt valamelyik pillótával a táncparkett közepén. Hajnal 3kor én is úgy döntöttem megyek lefekszem, de előtte szólok Kimsternek nehogy keresni fog.
- Én megyek mert már alig álllok a lábamon.-mondtam Kiminek.
- Várj felkísérlek.
Már a liftben voltunk mikor arra lettem figyelmes hogy nem a 4.-re hanem a 3.-ra jöttünk, ahol nem az én szobám van hanem Kimié.
Már a folyosón alig bírtunk uralkodni magunkon, de amint beértünk a lakosztályba másodpercek alatt megszabadított a ruháinktól. Reggel amire felébredt én átmentem a saját szobámba. Pontban 6kor a Home büféjében ültem egy jó nagy adag kávéval amikor megláttam, hogy Kims jön felém.
- Jó reggelt Princessa. - köszönt és adott egy puszit a homlokomra.
- Jó reggelt. Most meg szeretném mondani, hogy az csak egy éjszaka volt többet ittam kelleténél. - rögtön mondtam neki nehogy azt higgye, hogy köztünk bármikor is lehet valami.
- De. - kezdte a mondatot, de leintettem.
- Nincs semmi de. Köztünk nem lesz semmi. - mondtam neki kicsit hangosabban amire mindenki ránk nézett és ott hagytam. Egész nap az irodában számolgattam és próbáltam nem Kimire gondolni. A nap végén megint Nat vitt vissza a szállodába és közben Kimiről kérdezősködött. Szerencsére ki tudtam magyarázni, hogy nem történt semmi és nem is fog. A délután folyamán egyedül voltam a szobámban és olvasgattam mikor valaki kopogott az ajtómon. Nagy meglepetésemre Sebastian Vettel állt az ajtómban.
- Szia miben segíthetek? – kérdeztem tőle hisz mi tegnap is alig váltottunk pár szót.
- Szia gyere gyorsan Kimi bezárkózott és valami finn zenét üvöltett és nem hajlandó ajtót nyitni. Christian meg nem engedi, hogy betörjem az ajtót. - mondta nevetve és aggódva.
- Mért pont én tudnék segíteni? - érdeklődtem miközben már a telefonom raktam zsebre.
- Mert azóta zárkózott be amióta te reggel beszéltél vele. - válaszolta miközben már a szoba felé futottunk.
- Hey, legalább fuss lassabban én nem futok minden nap hogy bírjam a tempódat. - mondtam neki és már nem bírtam tovább.
- Jaj bocsi elfelejtettem, hogy te nem sportoló vagy. - mondta vigyorogva.
Már a folyosó elején lehetett hallani a The Rasmustól az In the Shadow-ot.
- Állj, mi bajod van ezzel a zenével? - állítottam meg Sebit.
- Iszonyatosan rossz. - mondta undorral.
Már az ajtón dörömböltem, mikor semmi válasz nem volt csak hangosabb zene.
- Nem érdekel hogyan csak halkítsátok le a zenét. Már az sem érdekel ha betöritek az ajtót. - adta meg magát Christian. Sebastian épp ugorni akart mikor megkértem, hogy várjon még egy percet.
- Várj. - parancsoltam Sebinek.
- Nina nincs mire várni máshogy tényleg nem lehet leállítani .- mondta Chirstian.
- Ha egész nap kibírtátok akkor még 5 percet kibírtok. - válaszoltam.
- Kapsz 5 percet ha nem sikerül akkor betöröd az ajtót mert már nem bírom. - mondta a főnök és ott hagyott.
- Add meg Kims számát. - kiáltottam Sebinek, mivel a zenétől már semmit nem lehetett hallani erre már Christian is kijött.
- Minek neked az? - kérdezte Sebi.
- Nem azt mondtam, hogy kérdezősködj hanem hogy add meg a számát. - mondtam neki már dühösen.
- Tessék. - adta oda morcosan. Rögtön írtam neki sms-t, hogy nyissa ki az ajtót beszéljük meg. Nem kellett sokat várnom, hogy a szobában csönd legyen és nyíljon az ajtó.
- Sebi most menj el. - adtam ki a parancsot amire szerencsére hallgatott.
- Mit akarsz mondani? - kérdezte az ajtóban állva Kimi.
- Be mehetek? - kérdeztem vissza. Az ajtót jobban kinyitotta így bementem.
- Lehetne arról szó, hogy felnőttek módján megbeszéljük ezt az egészet? - érdeklődtem Kimstől. Erre csak annyi választ kaptam, hogy levágodott az ágyára és rám bólintott.
- Meg tudod azt érteni, hogy nem lehet köztünk semmi? - rögtön a közepébe vágva kérdeztem tőle.
- És te azt hogy szeretlek? - kérdezett vissza.
- Én is, de a szerződésben benne van, hogy csapattagok között nem lehet semmi. - válaszoltam.
- Ha jól tudom még nem írtad alá a szerződésed, nekem meg idén lejár. - próbált érvelni, de közbe vágtam.
- Rosszul tudod, mert már aláírtam a papírokat, és nekem az az álmom, hogy itt dolgozzak. - válaszoltam miközben egy könnycsepp gördült le az arcomon.
- Nem is arra kértelek, hogy keress másik munkát csak arra, hogy változtass a szerződésed azon pontján, ahol ezt tiltják és akkor én is változtatok és akkor már semmi se tiltaná. - mondta magabiztosan.
- Ha este megkérem Chistiant változtathassak akkor úgy megfelel? - kérdeztem tőle mire csak egy csók volt a válasza, amikor kopogtak az ajtón…
Este átmentem Christianhoz és megkértem, hogy változtathassak a szerződésem egyik pontján.
- Szia miben segíthetek? - kérdezte kíváncsian Christian. - Hogy sikerült hatnod d.u Kimire? - érdeklődött.
- Hello. A szerződésemen szeretnék változtatni és nem volt nehéz csak tudni kell pár módszert.
- Valami baj van a szerződéssel? - kérdezte félve.
- Csak azon a ponton szeretnék változtatni, amelyik tiltja, hogy csapattárssal összejönni tilos. - vágtam rögtön a közepébe, hogy ne legyen több kérdése.
- Te meg Kimi csak nem. - vágtam a szavába.
- De igen. - válaszoltam röviden.
- Jaj de örülök. Akkor kihúzom azt a pontot és ha jól tudom idén az ő szerződése is lejár. - mondta Christian.
- Igen, én is úgy tudom. - válaszoltam.
- Jó rendben akkor az övéből is kihúzom. - mondta boldogon a főnököm.
- Oké, köszi. Hello. - köszöntem.
- Hey, Nina legyetek boldogok. Szia. - mondta és egyedül hagytam.
Az este gyorsan eltelt Kimivel. Reggel együtt mentünk ki a pályára.
***Nati szemszög***
Amikor odaértem a szimulátorhoz, inkább vissza is fordultam mivel éppen az újdonsült társam, Sebastian fejezte be a gyakorlatozást. Éppen sarkon fordultam, amikor Guill, Vettel mérnöke szólt utánam.
- Hé Nati mi most végeztünk, gyere nyugodtan gyakorolni - válaszolt kedvesen.
- Kösz, inkább majd később. Sziasztok. - válaszoltam, de egyből meg is indultam a kijárat felé, mivel egy eléggé mérges pilóta közeledett felénk és nem akartam ma még egy feszkót.
Eldöntöttem, hogy inkább visszamegyek a hotelba egy kicsit pihenni, majd délután körülnézek Suzukában, hiszen még csak szerda van. Éppen azon gondolkoztam, hogy milyen ruhát vegyek fel az esti ,,bemutatkozó’’ partira, amikor a mérnököm köszöntött rám.
- Szia, merre mész? – kérdezte.
- Hello, a hotelba, ha gondolod elvihetlek - válaszoltam és próbáltam megereszteni egy mosolyt, nehogy bunkónak gondoljon mindenki.
- Köszi az jó lenne – mondta.
Beszálltunk a kocsiba, majd elkezdtünk beszélgetni. A nekem normális tempóban haladtunk, ami megjegyzem nem éppen 80 volt, amikor rám vetett egy lassíts már, nem pályán vagy pillantást, amin én csak elnevettem magam.
- Bocsi, csak egy kicsit bele éltem magam a vezetésbe.
- Nincs semmi, csak még meg kell szoknom a tempódat. Még az a szerencse, hogy nem ülök én is bent a formula autókban.
Az út közben megbeszéltük, hogy együtt megyünk le az esti buliba és hogy ötre átmegyek a szobájába, készülődni. A délután egész gyorsan eltelt, főleg miután átmentem Ninához. Kellemesen csalódtam benne, nagyon jól elvoltunk. Sokat röhögtünk, meg jobban megismertük egymást. 7kor megjelent Kimi is, akivel együtt lementünk. Lent már javában folyt a buli, először a főnök állított meg minket és elmondta nagyon örül neki, hogy kezdünk Ninával megbarátkozni. Az egész parti jó volt. Megismertem az összes pilótát és a csapattagokat is, nagyjából. Néhány pilótának eleinte furcsa volt, hogy nő a forma1-ben, de miután beszélgettünk egész jól kijöttünk egymással. Miután kifáradtam oda mentem a bárpulthoz, egy kicsit pihenni. Ott volt éppen a Virgin egyik pilótája, Lucas di Grassi is.
- Hello Lucas - köszöntem neki nagy mosollyal.
- Hello, Natalie. Amúgy meg hívj Tuccinak, ahogy mindenki. - köszönt szintén mosolyogva.
- Ok Tucci, iszunk valamit?
- Ahamm, koktél jó lesz?
- Persze. - mondtam, majd rendelt két koktélt.
Nagyon jól elhülyültünk az este Tuccival. Sokat táncoltunk meg ittunk is rendesen.. Éppen a számnak vége lett ,amikor félrehúzott, majd megcsókolt. Én is visszacsókoltam a brazilt, de nem éreztem semmit. Ő is így volt ezzel. Elhúzódtunk egymástól, majd egyszerre mondtuk:
- Ez nekünk nem megy, maradjunk barátok,- majd egyszerre röhögésben törtünk ki. Az este többi része is úgy folytatódott, hogy táncoltunk, pókereztünk és ittunk. Az utóbbiból talán többet is a kelleténél. Én úgy kidőltem a piától, hogy Tucci nem is mert visszavinni az lakosztályomba, mert akkor nagy a valószínűsége, hogy a főnök is észreveszi , hogy berúgtam, mivel az ő lakosztálya az enyém mellett volt. Így inkább elvitt a saját szobájába. Aranyos volt, mert odaadta nekem az ágyat ő pedig a kanapén aludt.
Reggel korán kellett kelnünk, ami kicsit nehézkesen ment. Egész nap a szimulátorban ültem, ami Sebastiannak nem tetszett pedig Christian megmondta, hogy nekem többet kell gyakorolnom. A hotelba már megint Ninával mentünk, de én még megálltam a recepción, ő meg egyenesen ment fel. Amikor felértem arra lettem figyelmes, hogy valami iszonyatos zene üvölt és egy iszonyatosan hangos dörömbölés .Már Tucci is a folyosón állt. Amikor már csak Sebi,Christian,Tucci és én voltunk a folyosón teljes csöndességben előttem minden elhomályosult és az utolsó emlékem az volt mikor valaki hátulról elkap.
A következő pillanat, amire emlékszek az az vol,t hogy az újdonsült brazil barátom a karjában visz be a kórházba.
- Hé jól vagy?A frászt hoztad ránk!!! - mondta miközben az orvos parancsára bevitt egy kórterembe.
- Nincs semmi bajom, nem kellett volna kórházba hozni - mondtam és próbáltam felállni de elszédültem, ezért visszaestem az ágyra.
- Látni, hogy nincs semmi bajod. – mondta színpadiasan.
Az orvos bejött és kiküldte Tuccit, hogy megvizsgálhasson. Kérdezgetett, vért vett majd beengedte az egyre türelmetlenebb brazilt is.
- Doktor úr mi a baja? Versenyezhet a hétvégén? - kérdezte Luca.
- Nincs semmi baja azon kívül, hogy a kisasszony nem evett egész nap és egyfolytában csak idegeskedik. Figyeljenek oda, hogy rendszeresen egyen, hiszen nagyon is szüksége van egy sportolónak a proteinre. Ma még bent kell, maradnia éjszakára, hogy az infúzió lefollyon -mondta a doktor miközben engem nézett .
- Igenis doktor úr - mondta - majd jobban odafigyelünk rá.
Miután az orvos kiment kaptam egy alapos fejmosást , de valahogy éreztem, nem ez lesz az utolsó ma. Miután megkaptam a magamét elaludtam, mert nagyon elfáradtam. Mikor felébredtem nem a brazil, hanem nagy meglepetésemre Sebastian ült az ágyam mellett.
- Jó reggelt. Hogy vagy ? - kérdezte és megeresztett egy mosolyt, gondolom csak udvariasságból.
- Neked is, jól vagyok. Jah és nem muszáj jó pofiznod velem, tudom, hogy nem kedvelsz. Mondjad ki küldött? Gondolom Christian. - válaszoltam kicsit gunyorosan.
- Nem küldött senki, magamtól jöttem és visszaküldtem Lucast, pihenjen egy kicsit ő is. Figyelj, tudom bunkó voltam veled, de nagyon sajnálom. Nem akartam csak mostanában összejött minden. Sajnálom - mondta egy szuszra és látszott rajta, hogy komolyan gondolja, amit mondott
- Tudod mit? Felejtsük el, és kezdjük elölről - bocsátottam meg neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése